A vizsgadrukk leküzdhető – így támogathatjuk az érettségizőket

Mint arról beszámoltunk, május 5-én hétfőn elkezdődtek az érettségi vizsgák. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az ország 1157 pontján összesen 3385 érettségivizsga-bizottság működik közre a feladatok végrehajtásában. A várakozások szerint több mint 142 ezer diák tesz érettségi vizsgát.

Az Index összeállításában az érettségik kapcsán arról írt, hogy a vizsgázók alapélménye lehet ilyenkor a szorongás. Az izgulás, szorongás rendben van, sőt, szükséges a jó teljesítményhez, mert fokozza azt, ám 

 – húzta alá a cikk szerzője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos megkülönböztetni a szorongást és a félelmet. Mert míg „a szorongás alaktalan, megfoghatatlan, fenyegető érzés, míg a félelem konkrétabb és tárgya van”.

Jakubovits Edit PhD, orvos-pszichoterapeuta a lapnak azt nyilatkozta, hogy „a szorongás oké, sőt, szükséges. A túlzott szorongás viszont megbéníthat, de vannak trükkök, amelyekkel csökkenthető. A félelem okának megtalálása és feldolgozása hosszú önismereti folyamat. Ha rátalálok a félelemre, az már félsiker, annak az okát tudom kezelni, és végül okafogyottá válhat a félelem”.

A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetének adjunktusa hozzátette, hogy ez a megmérettetés felidézheti a kora gyermekkori családi és iskolai tapasztalatokat, a szülőkhöz való viszonyt, a velünk kapcsolatos elvárásokat egyaránt.

Jakubovits Edit szerint fontos, hogy milyen a megítéléssel és a bizonyítással kapcsolatos szülői attitűd. „Másrészt a félelemnek, a szorongásnak ősi evolúciós haszna van: ha harcba indulok, márpedig az érettségi egy küzdelem, akkor ahhoz igazodnak az élettani folyamataim” – magyarázta.

Fontos, hogy bátorítsák egymást a vizsgázók

Az orvos-pszichoterapeuta arra is kitért, fontos, hogy ne arra koncentráljon egy gyerek, hogy fáj a hasa, dobog a szíve, mert attól még inkább szorongani fog. „Ha fokozott a stresszhormon-kiáramlás, az eleinte jó lehet: 

Közepes stressz hatására nagyon élénken és pontosan rögzülnek az élmények, míg annál erősebb stressz esetén a hippokampusz, az agynak a memóriáért felelős egyik területe gátlódik. Persze ennek is van evolúciós haszna: vészhelyzetben leállnak a tanult viselkedésformák. Ekkor az amygdala kerülhet előtérbe, (...) beindul a társas támaszkeresési program, és az a jó a vizsgázóknak, ha bátorítják egymást” – ismertette.

Így küzdhető le a „lefagyás”

Az adjunktus arra is adott tanácsot, hogy mit tegyenek az érettségizők, ha a túlzott szorongás miatt „lekapcsol” az amygdala is, és az agytörzsi működés válik döntővé. Ez az ez a dermedt állapot, amikor semmi sem jut eszünkbe, amikor a gondolkodásért felelős prefrontális kéreg visszaszorul. 

Ezen a „lefagyott” állapoton segít a mozgás, például, ha az érettségiző megfeszíti az izmait, odébb csúszik a széken, átrakja a tollát, mert ez 

A szakemberek pár mély lélegzetvételt és lassított kifújást is javasolnak, mivel ezzel azt a fiziológiai jelzést küldjük a testnek, hogy minden rendben van, meg lehet nyugodni, és ettől megváltozik a hormonok aránya, csökken a kortizolszint és felszabadulhat a hippokampusz.

Ez a jó szülői és pedagógusi hozzáállás

Jakubovits Edit szólt a jó szülői és tanári hozzáállásról is. Leszögezte, hogy az a jó ha „a szülő pedig nem okoskodik, nem nyugtatgat, nem hasonlítgat össze, nem sztorizgat az ő érettségijéről, hanem egyszerűen ott van a gyerek mellett és azt közvetíti: 

A pedagógusoknak is azt jó tolmácsolni, hogy ez egy fontos lépés a kitűzött célod felé, de nem minden múlik ezen. „Ha tágítják, nem pedig szűkítik a tanulók fókuszát, azzal csökkentik a stressz-szorongást, és tanítványaik jobban fognak teljesíteni. Már sokszor megoldottál hasonló feladatokat, azért jársz ide, mert okos vagy, most is meg fogsz birkózni vele, bízom benned, meg fogod ugrani ezt a helyzetet – ez a jó pedagógusi hozzáállás. 

– hangsúlyozta.

„Szülőként, tanárként átformálhatjuk, átkeretezhetjük a szavakat is: nem izgulok, hanem izgatott vagyok, nem számonkérnek, hanem a figyelem középpontjába kerülök és meg tudom mutatni mindazt, amit tudok – máris pozitívabban hangzik” – javasolta a pszichoterapeuta.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Lehoczky Péter / Mediaworks

***

***